1.

Eredménylap szerkesztés automatizálása

A laboratóriumban mintegy 10 féle vizsgálati eredménylappal dolgoztunk. Ezek közül a leggyakrabban a szűkített (2. kép) illetve bővített talajvizsgálatok eredménylapjait használtuk. A szűkített vizsgálat 9 vizsgálati paramétert tartalmazott, illetve a bővített további öt tápanyag paraméterrel egészült ki. A feladatom az volt, hogy ezeket az eredménylapokat valamilyen automatikus megoldással feltöltsem a vizsgálati eredményekkel. Mindezt makrók és VBA kódok segítségével oldottam meg, melyek alkalmazását munkám során fokozatosan sajátítottam el. Az adatok feldolgozására, az eredményközlő vizsgálati jegyzőkönyvek dokumentálására és ezeknek archiválására mintegy 25 modult írtam. A következőkben csak a két legfontosabb, az eredménylapok kitöltésére vonatkozó szubrutint mutatom be (1-2. fejezet).

Az első ilyen szubrutin a Sub erlapoz_szuk(), mely a szűkített eredménylapok sokszorosítását végzi, abban az esetben, ha azt a vizsgálandó talajminták száma indokolttá teszi. A bővített eredménylapok esetében hasonló a megoldás és csak a lépésközök számában valamint a munkalap nevében tér el az alább bemutatandó példától. Az alábbi példa ezért csak a szűkített talajvizsgálatok eredményközlési megoldásait részletezi.

A program maga egy segédtáblázatot tartalmazó munkalapról indult (1. kép), ahova előzetesen az eredményeket is feltöltöttük. A képen látható eredmények kitalált adatok, céljuk pusztán a szemléltetés.

A változók deklarálása után az első feltétel azt vizsgálja, hogy a talajminták azonosítói (származási hely, blokkazonosító, helyrajzi szám stb.) megvannak-e adva, ugyanis a mintákat minden esetben azonosítani kellett. A második feltétel egy figyelmeztetést tartalmazó szövegdobozzal tér vissza, abban az esetben, ha a minták számából arra lehet következtetni, hogy dokumentálásuk érdekében több eredménylapra is szükség lesz. Erre a figyelmeztetésre azért van szükség, mert a szövegdobozban szereplő oldalszám információ manuálisan kerül felvitelre. (1. kódrészlet)

A szubrutin ugyanakkor nem csak az eredménylapok számáról gondoskodott, hanem az eredménylap fejlécébe beszúrandó sorok számát is figyelembe vette és kezelte [rowInsert]. Ezzel együtt azt is figyelembe kellett vennie, hogy az eredménylapok fejlécsorokkal megnövelt mérete, melyik sorban teszi lehetővé – hogy egymásra másolás ne történjen – az újabb eredménylap bemásolását [stepVar]. Az alábbi eljárás az előforduló eseteket vizsgálja és annak megfelelően végzi a paraméterezést. (2. kódrészlet)

Amennyiben a fejlécsorok száma öt vagy annál kisebb – minimálisan kettő – , a program akkor is beszúr egy-egy sort a fejlécbe, hiszen bizonyos azonosítók különös tekintettel a helységnevekre, hosszabbak lehetnek, vagyis esetenként két sort is igényelhetnek. Az alábbi case utasítás pedig az eredménylap sokszorosítást végző for ciklust látja el a megfelelő értékkel [rowNum], egész konkrétan az oldalakhoz szükséges sorok számával – egy lap esetén ez case 1 >> 34 sor (ilyen magas sorokban mérve az eredménylap) . Esetünkben ugyanakkor két eredménylapról beszélünk, ezért case 2 >> 67 sor. Azért kettőről, mert 14 mintaadat/oszlop csak 2 db 8 oszlopos eredménylapra fér el. 67 pedig a két eredménylap terjedelme (sor). (4. kódrészlet)

Miután megtörtént az eredménylapok számának és fejléc sorainak a kialakítása, a következő lépés a vizsgálati eredmények felvitele. Erre a feladatra a Sub eredmenyek_felvisz () szubrutint készítettem, amelynek erőssége volt az eredmények pontos rögzítése, míg a gyengesége, hogy maximum három oldalt tudott kezelni. Egy több oldalt is kezelni tudó program elkészítése egyébként tervben volt, azonban elkészítésére már nem került sor.

A szubrutint tulajdonképpen két fő részre bonthatjuk. Az első rész a paramétereket definiáló case utasításokból áll, míg a második rész az eredménylapokat feltöltő for ciklusokat tartalmazza. A program szűkített illetve bővített eredménylapok kezelésére is fel lett készítve, ugyanakkor a kódértelmezést a továbbiakban is a szűkített eredménylap példáján keresztül szemléltetem.

3.

Színmegjelenítés RGB függvénnyel

A színmegjelenítő VBA szubrutint a képelemző feladathoz készítettem el. Az alább látható kód a következőképpen működik. Az aktív cellát, ahogy a képen is látható (5. kép: colour oszlopban), mindig úgy választom ki, hogy a három R-G-B cellaérték után következzen. A program ezt az aktív cellától visszafelé kezeli. Aktív cella -1, -2 illetve -3 lépés, rendre blue – green -red. A változók definiálása után a program először azt a cellát keresi meg, ahol már nincsenek RGB értékek (1. for ciklus), így a színek megjelenítése (2. for ciklus, RGB(,,) függvény) is csak eddig a celláig történik.

3.1.

Színmegjelenítés két irányban, egy cellából

Az előző példaprogramban a színmegjelenítés három egymás melleti cella számértékből került átadásra a függvénynek. A három érték a már említett R, G, és B, melyek rendre a piros, a zöld és a kék számkódoknak felelnek meg. Az alábbi feladatban az RGB kód egy cellában van és a számokat valamilyen elválasztó karakterrel, esetünkben ‘/’-vel választottuk el egymástól. A programban az elválasztó karaktert egy változó veszi fel, tehát megadhatunk pontot, vesszőt és más karaktereket is, attól függően hogy milyen formátumban kaptuk az RGB-ket. A másik újítás az előző kódhoz képest, hogy a program képes vízszintesen és függőlegesen is színezni. A példaprogram alapszintű hibakezelést is tartalmaz, olyan esetekre ha a szubrutint nem a megfelelő cellában akarjuk futtatni vagy helytelen színkód formátumot adunk meg.

A fenti kódrészletben a függvények úgy kerültek meghívásra, hogy előtte ellenőriztettük a bementi cella (RGB-t tartalmazó cella) pozícióját, azaz hogy az aktív cella fölött vagy attól balra helyezkedik-e el. A program ennek alapján tudja megállapítani, hogy a vízszintesen vagy a függőlegesen vizsgáló függvényt kell-e meghívni. Alább ezek a függvények láthatók. 

A fenti függvények az aktív oszlop, sor illetve az elválasztó karaktert és a vizsgálatra kijelölt maximális cellaszámot kérik be argumentumként. A vízszintesen vizsgáló függvény [Sub horizontal()] a limit oszlopig vizsgál és egy elválasztó [Split()] függvény segítségével olvassa ki az aktív cella fölötti RGB értékeket, majd amennyiben az egy nem üres cella, akkor az aktív cellát beszínezi a fenti színkód alapján. A ciklus egészen a megadott limit-ig folytatódik. A függőlegesen vizsgáló függvény [Sub vertical()] esetében ugyanez történik, csak függőleges irányban, illetve az aktív cellától balra lévő cellában keresi az elválasztó karakterektől lefejtett RGB színkódot.

Az alábbi képen az excelben lefutattott példakód eredménye látható, három-három vízszintes illetve függőleges vizsgálatra.